Meddő virágok nyílnak bennem,
meg kéne szöknöm, messze mennem,
s elűzni minden átkot, rosszat –
talán a sors még jót is hozhat!
Itt hagyni mindent, s útra kelni,
szabadon élni, ünnepelni,
dalolni újra, szárnyra kelve –
nem itt szenvedni láncra verve!
Megváltó álom jöjj ma gyorsan,
ne hagyj, könyörgöm, itt a porban,
égi vizedben fürdess engem,
szűzi tisztára mosd a lelkem!
Legyek egy néma csillag fénye,
szabadság édes, szép reménye,
s öleljen át a végzet karja –
hogyha az Úr is úgy akarja.
