Mint felszálló por az égben
Repülsz tova a messzeségben
S ahogy szállsz, mindenhol hagysz egy darabot
Ha így van, akkor én a szél vagyok
S viszlek tovább, ahogy a víz a faágat
Melyet a sodrás néha megrángat
Büszkén úszik akkor is, ha a csapások nagyok
Ha így van, akkor én a folyó vagyok
Cseppjeimmel táplállak, akár a vihart a felhő
Tomboló, hangos, mindent elsöprő
Lezúduló esőrengeteg
Ha így van, én majd a felhő leszek
Melyből a lehulló cseppek táplálják a talajt
Fákat, virágokat nevelnek fel majd
A gazdag földben a növények erőteljesek
Ha így van, én majd a föld leszek
Melyből te vulkánként emelkedsz magasra
Forró láva izzik benned s kitör a magasba
Mindent felperzselsz, a környéket hamuvá teszed
Ha így van, én a benned égő tűz leszek
Melyet a víz elolt s ha jő a hideg
A víz is megfagy, kővé dermed
Kopott padon lógnak a jégcsapok
Ha így van, én jégvirág vagyok
Melyen megcsillan a Hold fénye
A világegyetem egésze
Az univerzumban a csillagok
Ha így van, én a mindenség vagyok.