Gáll Csilla: Alulírott

Alulírott Dohos Jakab,
a hármas számú pince lakója,
kijelentem ezúton, hogy
kizárólagos tulajdonos vagyok,
továbbá, hogy a helyiség
négy négyzetméter, és hogy
a ház lakói köszönés helyett
a hátuk mögé elnéznek,
közköltséget, vízdíjat
hiába fizettük pontosan,
a gyűlésekből kihagytak,
a pince feljáróban hallottam,
egyöntetűen ellenünk szavaztak,
esténként, amikor megtömött
szatyrainkat lecipeltük,
le oda, hol a nyákos penész
nyert teret a sarokban,
hiába állította a szomszéd,
hogy társam kizárólag
a lakhatás miatt volt velem,
hagytam volna Marit ott
a Szilas-patak partján?
ahol ágyneműből tákolt
vackot, a bevásárló kocsit
a fűzfához láncolta,
otthonunk falait kívülről
okker sárgára festettük,
ablakot és függönyt is
rajzoltunk rá filctollal,
színeset, az ajtót bezártuk,
a kulcsot gumin hordta
a csuklóján, az amulettem,
mondta, a karját lóbálta,
a csecsebecsék, amikkel
lakrészünk környékét
díszítette: a gipszszobor,
valami római császár feje,
műanyag virágok a bejáratnál,
mindent átválogatott,
zacskókba rakosgatott,
felcímkézte a dobozokat,
azt senki nem mondta,
hogy ennyi munkával
jár egy temetés, iratok,
és nyomtatványok,
azt hittem, hogy én
megyek el előbb,
én vagyok a beteg,
kulcsát az ablakba kitettem,
hat tonna hulladék,
ez állt a szállítólevélen,
amikor a konténer
mindent elszállított.

További bejegyzések