1. Túl a hegyen, nádon, éren,
bagú huhog mély éjfélen.
Öreg fenyvest szél csavargat –
asszony nyöszörg, sikolt, jajgat.
2. Süvöltő szél viharában,
út porából dagadt sárban
gazda szalad istállóba.
Jaj, Istenem … Hol a bába?
3. Lovát csapja, űzi, hajtja,
sikoltását egyre hallja
asszonyának túl a hegyen.
Bagú rikolt keservesen.
4. Tomboló szél ágat szaggat,
a patak habos vért izzad,
míg a gazda egyre hajtja,
lovát űzi egyre tova.
5. Ajtót zörget, bábát kiált,
feszülő ló tüzet okád,
de a szekér csak nem megyen,
megfeneklik sártengeren.
6. Túl a nádon, túl a hegyen
bagú rikolt keservesen.
7. Nem jó jel ez, szól a bába,
Isten, segíts minket máma’!
Gazda lovak közé suhint,
s hegyen túlra érnek megint.
8. Lent a völgyben, erdőszélen,
bagú huhog mély éjfélen.
Öreg fenyvest szél csavargat –
csecsszopó sír, sikolt, jajgat.
9. Nem jó csillag, szól a bába.
Vigyázzatok majd a lyányra…
Hold bukik ki, epét csorgat,
a patak mély mételyt forgat.
10. Bagúlyuknak közepébe
jaj, ki született az éjbe’!
Pajtásinak lába törik,
akire néz, baja esik.
11. Túl a hegyen, nádon, éren,
bagú huhog mély éjfélen.
Öreg fenyvest szél csavargat –
kisleány sír, sikolt, jajgat.
12. Az ablakok becsapódnak,
anyák, fiak elszaladnak,
Szúcsi Bözsi rontó szeme
híre elhallik messzire.
13. Tengely törik, tyúk, ló pusztul,
kémény lángol, kocsi fordul,
férjhez menjen, alig várja
tanya népe – meg a bába…
14. Vigyázzatok majd a lyányra…
15. Legény fordul, szeme rándul –
nem tud elválni a lyánytul…
Viszi Bözsit át a hegyen,
új otthona, hogy ott legyen.
16. „Visszahozom virradatra,
kedves szomszéd, még másnapra,
csak reggelig add kölcsönbe!”
kéri Bözsi kényeskedve.
17. „Ó, te balga, hát nem tudod?!
Szúcsi Bözsi volt ez, legott
menj utána, kérd azt vissza,
és tüstént vesd a patakba!”
18. Sikolt fel a szomszédasszony,
de az ura rá nem gondol.
Kikacagja, kineveti –
s reggel a nap nem kél neki.
19. Falu népe szemlesütve,
sietve bújik előle.
Urunk, Atyánk, vidd el innen…
Így sóhajtnak mindenünnen.
20. Kocsi fordul, alászorul
akire néz, belepusztul.
Élet sorvad, állat hullik –
Bözsi nevetése hallik.
21. Az ablakok becsapódnak,
papot hívnak, imádkoznak.
Hold bukik ki – Bözsi kacag.
Átkot cipelnek az utak.
22. S túl a hegyen, nádon, éren,
Tanya népe alszik szépen.
Béke honol, nagy csend vagyon.
Ima hallik hűs hajnalon.
23. Sűrű fenyvest szél csavargat,
csak az öreg bába hallgat.
Megmondta ő hajdanába’:
Vigyázzatok majd a lyányra…
24. S a faluba’, túl a hegyen
Bagú rikolt keservesen.