G. Makra Ildikó: számvetés

úgy teszek majd minden jó volt
ettem mannát ittam óbort
szerettem is hébe-hóba
hemperedtem le a hóba
még itt vagyok az ég alatt
sok-sok teendőm még maradt
de itt hagyok mindent félbe
bátor szívvel mégis félve
vagyok mint az emlékezet
mint az „i” betűn ékezet
mint a vason régi rozsda
mint ki fájdalmát hordozza
mint olyan ki sokat bántott
s aki mindig megbocsátott
akkor is ha nem is kérték
vagyok nagy kincs vagyok érték
kinek néha lóg a lába
aki itt járt nem hiába
hogy ha eljön az utolsó
eltörik majd az a korsó
mondd meg nekik kik gyűlöltek
énrám ne dobjanak földet
hogy szerettek ne hirdessék
ne legyen szavukon festék
majd itt hagyok mindent félbe
mégsem leszek megítélve
majd azt mondják megérkezett
s „i”-re kerül az ékezet