Ha bárhová megyek, ő jön velem;
ha fenn a hegytetőn vagy völgyeken.
Lerázni nem tudom, ő én vagyok.
Bár változnak közben az évszakok.
Ha bárhová megyek, ő jön velem,
sárgaszín vagy pipacsló földeken.
Lerázni ő sem tud, én ő vagyok,
változhatnak közben az évszakok.
Arcképemet kitűzte falára,
és szeret, a vétkeim dacára.
És vigaszt ad, ha élni gyötrelem,
így túljutok hamar a könnyeken.
Arcképemet kitűzte falára.
Értem adta önmagát… halálra…