November tapos most a házsoron.
Mint aki mit sem sejt, csak átoson.
Fagyos, sötét, sok jót nem tartogat.
Hidegre lehel sápadt arcokat.
Reggelre keménnyé vált vánkosom,
hisz november fut át a városon.
Zordabb a hónap, mint máskor talán,
és ezernyi könnycsepp reszket a fán…
Kései ősz tapos most szívemen,
és nyelne el, mint egy mély sírverem…
A parkban egy pár mélán bandukol.
Majd szitál a hó, mint porcukor…
November tapos most a házsoron.
Várom, hogy menjen, s addig álmodom…