Ha nem lennél, nem lennék én sem.
Nem lenne könnyű lélegzésem.
Kinek szemében tükröződnék,
s kinek mondanám el mi történt?
Ha nem lennél, nem lennék én sem.
Kinek szívébe döfném késem?
Te mindig megbocsátasz mégis.
Létünk csodálatos szintézis.
Ha nem lennék, lennél nélkülem.
Tán hiányoznék, mint négy ütem
egy zenésznek a zeneműből.
Valódi helyett lenne műbőr…
Ha nem lennék, nem csodálkoznál,
mert kaphatsz jobbat is a jobbnál.
Mégis tudnád, hogy nincs nélkülem.
Hiszen én vagyok… az a négy ütem…