G. Makra Ildikó: Egyszer elviszel

Téged áld a fej, az arc, láb s a nyak,
a hangjegyek, ha halkan játszanak.

Téged áld a porrá omló test is,
ha templom-tiszta, s nincs benne pestis…

Téged áld a búzacsíra, hanga,
a mindenség százezernyi hangja.

Téged áld a szem, fül, a halk ajak,
közel megyek, hogy jobban halljalak…

Téged áld a fű, az ég, a kőris,
minden csont, izom, velő s a bőr is.

Téged áld az élő s a holt anyag.
Tudom, mindig magamban hordtalak…

Téged áld a víz, a nád, aranyhal.
Bízom, egyszer elviszel magaddal…