Filotás Karina: Károly

Károly – azt hiszem így hívják most, vagyis azt hiszed,
mert te meséltél róla mindig, amikor éjszaka hazakeveredtél.
Károly forradalmár volt, küzdött minden
józan pillanattal, ami leült volna mellé.
Taktikailag megfontolt lépésként mindig
az ülésre tette a lábát. Őt aztán ne térítse meg senki!
A számlát mindig a ház állta.
Záróráig maradtatok,
és Károly mindig a fiáról mesélt neked.
Azt akarta, hogy orvos legyen,
helyette vendéglátós lett.
Csalódott volt a hangja.
Téged arra biztatott, hogy sose felejtsd el
az öregedést, meg a családot. Azt mondta,
jó ember vagy, büszke lenne rád az apád.
Az utolsó kör után megfordítottad a nyitvatartási táblát,
és visszakísérted az idősotthonba, két sarokkal arrébb.
Szóltál a recepciós kisasszonynak, hogy visszahoztad apádat.
Megint elszökött.

További bejegyzések