Csendben áll a kisfiú
Kezében motyója.
Indul. Útja szomorú,
Elszállt szélforgója.
Tőlem várna biztatást:
Boldogságot markol.
A jóság, lásd: varázs palást,
Megvéd minden bajtól.
Szeme égszínkék tükör,
Ez a pillantásom.
A hit még benne tündököl,
Ez hát a kabátom.
Nem szól. Én is hallgatok.
A csend beszél magáról.
Sírna. Nem tud. Nem tudok.
Szíve mégis bátor.
Bennem él a kisfiú,
Fájdalmak tudója.
Kis motyómban sok a bú,
Sorsom szélforgója
Kedves Alkotók! A DunapArt Magazin pályázatot ír ki a DunapArt Kortársak sorozat ePUB verseskötetére, mely az OSZK – Magyar Elektronikus Könyvtár – felületére kerül. A
„Ő, aki számára az életnek nem volt értelme önérzet nélkül, ingerültséget keltett mind- azokban, akiknek nem volt önérzetük, vagy elveszítették a lelkiismeretükkel kötött kü- lönböző
Hol jártál, Hosszúalvó, meséld csak el, miféle szerverek továbbították rezgő képeid a ködös óceán felett, voltál-e szélsirály, keresett-e a billenékeny álom kapaszkodót árbócrúdon, guanóval borított
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
