Ferencz Győző: Születéstől oszlásig

Éveken át köd szitált kint szakadt a zápor
Nem tudtam kimozdulni a szobából
Egy történetet próbáltam tisztázni egészen
A legnehezebb dolgokról nem sikerült beszélnem
Beszéddel pótoltam a legnehezebb dolgokat
Nem egészítettem ki ami üresen maradt
Ami kiegészítés lett volna üresen maradt
Nincs belső tagolás és nincsenek körvonalak
Hiába tapogatóztam az alaktalan ködben
Élőket kerestem de árnyakba ütköztem
Saját történetem kölcsönvett szavaiban
Mert azt kell hinnem hogy nem csak az van ami van
Mert oszlástól születésig születéstől oszlásig
Ami kevés az is csak bizonytalanul látszik
Kósza fény kúszott a függönyön egyre feljebb
Derengett igen sugárzott sugárzása terjedt