leülök melléd,
hallgatom
mit mesélsz.
de szemed
mást súg –
kimondja
mit remélsz;
elnézel –
előre
hátra
hintázik
a víztükör.
szeles az éjszaka,
de nem érzem.
szavaidban
oldódik a köd.
minket összeköt,
mit ígért
a tegnap a mának,
s mikor újra látlak
meghajlítjuk az időt,
mi elveszett
az ingatag híd felett.
Hajnal hasad, vagy megtörik, borúlátásom küszködik, derűmmel. Hegyek ormát még láthatom, csupán álom e nyugalom, mezőkkel. Hol vagy vérem pezsdülése, akarnok újraalkotás erő? Patak frissítő
Évődő szemekkel rád tekint, tárt karjai el sem érnek, tovább néz, lángoló kezeit eléd tolja; nem érted üvöltő hangon leírt versemet.
Még egy utolsó dobás, biztatom magam, hallom, koppan a pohár, perdül a kocka. Szívem torkomban dobog, kezem ökölben; miközben fohászkodom, nézem bűvölten. Ereimben száguldó szenvedély
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
