Egy apró kép fáradt bennem,
mint beteg a műtét után,
némán sújtva elszelel,
de haza nem talál.
Félnék én, hogy baja esik,
de már félni sincs erőm,
hiába tudom, hogy veszít,
a kipusztult csatamezőn.
Útra kelnék keresni,
de magához láncol a fájdalom,
már nem én, csak az emlékem tud szeretni,
szigorú gyám a Szánalom.