meddig tudsz állni az égesésben
fölfeszült állal, homlokoddal,
nyitott szemedbe fogadni hószakadást
lábadnál tétova farkasokkal.
meddig maradsz állva a tájban,
mint deszkába ütött szegek,
ha már hibáid is csak beforrt hegek,
és már tévedésed is kerek, hibátlan.
s ha mégis fölfeslene arcodon a jóság,
visszanézel már végleg útraváltan,
sötéten alvad testté volt helyed.
mondod: itt állok. ahol mindig álltam.
Kedves Alkotók! A DunapArt Magazin pályázatot ír ki a DunapArt Kortársak sorozat ePUB verseskötetére, mely az OSZK – Magyar Elektronikus Könyvtár – felületére kerül. A
Engedje meg, hogy a DunapArt Magazin teljes szerkesztősége nevében szívből köszöntsem Önt 88. születésnapja alkalmából! Ez a szép évforduló nemcsak az elmúlt évek számát jelzi,
Terhes volt velem már ősanyám óta, sejtjeim csíráját magában hordta. Méhe nedve táplált, mint húsos tulipánt, vagy talán sebeket pátyolgató burjánt. Belőle sarjadt erem bokra,
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
