Ártó, tétova szívek országába születtem,
ahol szabad a hajnali emberölés,
ahol szabályok mentén halad az ölelés,
és szétbombázott tüdejét dróttal,
kátránypapírral tekeri emlékké az ország.
Ahol a kihugyozott sört is motozzák,
és ahol az elégnél több a kevés.
A bort itt haszon szerint fokozzák,
rablók kezén hízik a fürt,
fekete fogakkal érik a jóság.
Húsomon kések haladnak nyígó éllel,
tolvajlás van a színen és hallgatás,
árnyékba fordul minden lélek és tudás.
Háttal vagyok. Tarkóm szemez a széllel.
