„…az állandóságban
a változót szabadjára engedve…”
BITANGKERINGŐ
A kor mindig azonos önmagával – és egyéb korokkal. Mit tehetne a költő ebben a folyamatos kényszer-azonosságban, nivelláltságban, ahol egyként szava és élete a tét – különbözik: „…én – nem vagyok voltam leszek / minden szalonba bejáratos minta- / báb csak kellemetlen szalonkép- / telen…” – írja. E kötet alcímével is – Ötven évnyi száműzetés a Földön – mintha a kizártságot öltené magára páncélként Varjú Zoltán, de éppen ez az elkülönítettség bizonyítja, hogy a szeretet és egybetartozás igényét, követelését tekinti az írás feltétlen küldetésének. Bejárja a valóság és a képzelet világnyi tájait, mindig hűséggel maradva az itt és most kicsinységéhez, verseiben egymást világítják meg a neutronvisszahullás és az égboltozat alatt pengeél képei, ugyanakkor nem veszíti szem elől a megélt, megélhető élet egyszeriségének drámáját. Ahogy minden igazi költészetnek, vannak neki is megfejthetetlen sorai: …rám figyel a göcs te vagy / benne mi nem hagy el soha…, s hogy a szavakra vagy a szerelemre gondoljunk, mindegy, hiszen ez a kettő végülis egy-ugyanaz. És megint a különbözőségről: Varjú Zoltán amellett, hogy jelentős alkotói munkát tudhat máris maga mögött, s hogy a függetlenséget sine qua non értéknek tekinti, erős, önzetlen figyelemmel kíséri az irodalmi kánontól egyéni hangjukat őrző költők, írók munkáit – megjelenési felületet, lehetőséget biztosítva számukra. Közösségvállalás és függetlenség, ez világlik költészetének minden sorából, munkásságának minden megnyilvánulásából. És elvitathatatlanul: a teremtő tehetség öröme.
Fábián István
e-Book megjelenés:
https://dunapartmagazin.hu/ – 2025. április 12.
https://mek.oszk.hu/ – 2025. június
ISBN 978-615-02-0625-7
Terjedelem – (B5-ös méret) 220 oldal