Szép, mint a boldog távolságok:
a szemhatár vonalán mozdulatlan állok
magam s a túloldal között,
míg a tél tavasszá öltözött
és fénylettek megtartó messziségek,
az idő mint porló eső fehérlett,
macska játszott egy gombolyaggal
fonalként gurítva a kezdetet s a véget.
Állok egy puszta papírlap fehérén
egyetlen rajzolt függőleges.
Egy vízszintes tusvonalnak végén
tollal írt szavak, pröckölő furcsa rajzok:
van a történet, és vagyok még én.
Minden karcolt vonalam végleges.
Kedves Alkotók! A DunapArt Magazin pályázatot ír ki a DunapArt Kortársak sorozat ePUB verseskötetére, mely az OSZK – Magyar Elektronikus Könyvtár – felületére kerül. A
Engedje meg, hogy a DunapArt Magazin teljes szerkesztősége nevében szívből köszöntsem Önt 88. születésnapja alkalmából! Ez a szép évforduló nemcsak az elmúlt évek számát jelzi,
Terhes volt velem már ősanyám óta, sejtjeim csíráját magában hordta. Méhe nedve táplált, mint húsos tulipánt, vagy talán sebeket pátyolgató burjánt. Belőle sarjadt erem bokra,
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
