Fábián István: A KIVÁNDORLÓ

Kötelekkel, fogammal tartalak,
mostoha országom, bűzös hajóm,
vagyok a móló végében ködlő alak.
Vagyok páracsepp a végső sóhajon.

Már ne sírj értem, lettél szétfoszló példa,
ne féld a szívemben nyíló szabadságot.
Háttal fordulnak a málló falak.
Leszek, aki a túlpartról kiáltott.

További bejegyzések