Úgy hagyják el arcuk,
ahogy cipők szállanak
balesetekben:
nemlátó szívvel,
vakult lélekkel
redőnyzuhanás után
az éjszakában.
Hallani vakok,
látni süketek.
Opálos tekintetük
mint régült üvegek
karcos homálya:
meghalás nélkül, már
örökre útraváltan.

