Csalog Zsolthoz
Már huszonöt éve halott,
fekszik ugyanannyi éve.
Vele párhuzamos vagyok,
csak hogy élek,
ennyit épp kivéve.
Mint rozsdás szög
asztallapba verve,
koszlott abrosz
végtelenjén állok.
Kerül még bármi halál ok
de leszünk még mi is heverve:
cigányok, zsidók, magyarok
egybekeverve. Nem tudom,
van-e még velünk
a kilöttyent levesnek terve.
“megáldva és leköpve mindenütt” – Francois Villon: Ballada a senki fiáról Rád aggatják, és te magadra aggatod a címeket: munkatárs, apa, fiú, testvér, költő. A
Kicsim akár hiszed, akár nem, szó szerint azt hallottam, hogy van egy afrikai csigafajta, ami átrágja a betont is, állítólag az USA-ba is behurcolták már
színtelen aszott kezével fest szürkét és fehéret képmutató múlt határoz meg bús jelent s ringat mélykék álomba eltékozolt perceket özönvíz gyászos fátyolként takarja világ szennyét
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
