Pohár az asztalon,
vörösborral teli,
mellette a palack üres.
Naplemente fényeivel játszanak a felhők,
lágy szellő fújdogál,
kopogtat az este.
A tornácon ülünk,
recseg a hintaágy,
leér a lábunk.
Várunk valamire,
mire, miért,
nem tudjuk.
Pohár az asztalon,
vörösborral teli,
mellette a palack üres.
Naplemente fényeivel játszanak a felhők,
lágy szellő fújdogál,
kopogtat az este.
A tornácon ülünk,
recseg a hintaágy,
leér a lábunk.
Várunk valamire,
mire, miért,
nem tudjuk.
Könnye hull az ólomszürke égnek, a böjti szelek virágruhát tépnek, s míg a szirmok dideregve halnak, a csendes percek emlékeket csalnak: a felderengő napfényes napok
Megírta láza verseit, s utána nyakát a lét hideg vasára tette, foszolva szét a lelkeink zugába magát temette végleg és örökre. De bibliája sok tenyérbe
Menekülök talmi csillogású díszletek közül. Magam mögött hagyok mindent, mi Tőled elszakaszt: bábeli betonszörnyeket, szavakat látszatlüktetést, látszatembereket hamisan ragyogó kirakatokat, szemeket zsírosan fénylő pénzkötegeket hazugságvárakat,
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.