Erdős Márton: Kivételesen

Nincs kész a leltár.
A férfi lélek konok határán befelhősödve
egy hegyoldal látszik. Az oda vezető hajtűkanyaros
út mentén elszíneződve csalfa női hitek, holt lelkek
mint a lerobbant kocsik kavalkádja sorakoznak rendezetlen.
Szurokfekete lajstromba ugyan egyik sem kívánkozik.
De sem szavaikat, sem némaságuk sosem követik
napsugaras jócselekedetek, ha férfi
lelkemről van szó.
Gondolják, következmények nélkül
minden megengedett.
Ölni és nem ölelni jöttek.
Nincs kész a leltár.
A lélek konok határán majd
talán egy élő Nő diadalszekéren és hófehéren látszik.
Hozzám jön.
Integetés. Csók. Ölelés.
Kékek. Aranylás. Lassú kárminok.
Miközben szavak, magyarázatok, ígéretek nélkül
Egymást kivételesen és azonnal megérezzük és értjük.