kinézel az ablakodon
négyszögletes a kerek világ
sebesen távolodnak a
havas szántók és virágzó almafák.
a fémszínű síneken
fénylő kerekek csendes dühe forog
az elektronika uralta
világot kergető mozdonyok
idebenn fény van fűtés
a fülkénken átlátszó az üveg
az erőtől ring ez a bölcső
a motorban pusztai ménes üget
oly’ szép elöl az a mozdony
aranyos feszülő hetyke legény
fiatal nő szeme akad így el
a márvány farizom formás erején!