Egry Artúr: tapintás

vékony bőrén az alkony
rajzokat erezett széjjel
hártyáin kék pára kelt
japán papíron vízjel
fülemben messzi nagy dobok
szóltak fekete nagy dobok
dadogtak sötét dalokat dobogtak
ahogy a távolban doboltak
ének szólt csak bennem
és fenn az éj szikár csillogása
tapintható volt érdes és hideg
lenn én voltam én a bársony
a fekete nagy dobozban
ismerője mindegy hogy kinek