peregnek és peregnek
a víz elporló vihar-szobrai belemarva
minden élőbe minden lemezfalba
ahogy rontanak hajónak rontanak morajnak
dördülő olajzöld kapualjnak
úgy zuhognak szakadatlan
nem tudva semmit nautikáról
Odüsszeuszról hókarú Nauszikáról
dombokat pergetnek lélegző homokórák
partra vetett dűnék sárgás üveg búrák
és lejti a táncot odafenn
így múló Afrikámon ezernyi homokszem
Egy van mindenből. Egyetlenegy. Ki volna bátor megszámlálni az eső halálát, ahogy cseppenként robban szivárvánnyá a bádogon, hattyúdalával szólítva az óriás eget. Egy van mindenből.
„Én vagy ti, egyikünk beteg; és mégse nézzem a fegyvereket, hogy szeretet vagy gyűlölet közelít-e felém?” – Szabó Lőrinc: Az egy álmai – Nem vagy
Van bor kenyér ruha vannak a vershez lövedék és lágyabb szavak van szőnyegen szék van asztal komputer van a nyél végén rácsos felület van a
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
