(Csontváry: Ablaknál ülő nő 1894)
(Isadora Duncan-nek)
jobb keze az asztalon; a szárnyvég
kitárt madár megfeszül ha szárnyal
nem-repülni birkózni a vággyal
nap nap után lélekölő játék
hajlékonyan végiggondolt vágy még
karcsú nyakkal emelkedő vállal
mégis mikor valamit ha fájlal
szenvedélye a virágra ráég
cédrusoknak nászi táncát járom
kék szalag csupán egy rés az égbolt
ablakot takar a sárga vászon
Isadora összeköt és szétold
visszatart belül idő és álom
mit az oktalanság elpocsékolt
(Budapest 2019)
Ablaknál ülő nő
