(Avro Pärt zeneműveinek hatására)
arcod ráncai a tükrömben
arcom ráncai a tükrödben
fáradt szemeink tompa csillogásával
keressük az emlék-fosszíliákat
fürkésszük a homályos jövőt egymásban
karcolásokat sebeket
foncsoroztatni kellene
feltörni a jégtükröt
repedéseinket összevarrni
görbe hátunk két görbe tükörben
tied az enyémben enyém a tiedben
kevés a fény hunyorgunk
egyszer majd úgyis
úgyis úgyis úgyis
összetörik
tükröd a tükrömben
tükröm a tükrödben
Ez nem az én történetem – szerencsére –, hallottam valakitől, aki olvasta már a neten. Állítólag így zajlott. Vagy másképp. Semmit nem változtat a lényegen.
– Csókolom, Ágika, tud ma fogadni? Kellenek a kezecskéi. – Négy óra, ha jó lesz, Gyimes úr… – Remek! Csókolom. És tudja… reziliencia… Ági elmosolyodott,
Fut-fut a Tizedes az orosz dzsip után, amelyen a többiek gerillaharcba indultak. Inkább mérsékelt harci tűzzel, mint rohamléptekkel, s ezért Tizedes utol is éri a
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
