hold színe nyugszik a párán ősz jár kertek alatt már
sárgul az őszi fa lombja vad sár zúzmara kint vár
hűs zene víz kopogása ablak tükre ha fénylik
jobb idebent szoba mélyén távol árny feketéllik
tél jege készül az erdőn morcos rút öregember
nyár heve tétova bárcsak látnám izzani egyszer
fárad az Isten is mélán most hallgatja a csöndet
vérvörös okker a márvány sírhant védi a földet
szívem a vesztese ennek gyáván rejti a gondját
ősz dala hallik az erdőn könnyből fonja a csokrát
várom a társamat félőn bűnös foglya a télnek
