Keresés
Close this search box.

Dénes Ida: Morbid altató

Aludj csak, kis porontyom, ne nyomjon semmi gond,
altatót zümmög a szúnyog,
sarokban szellemlegyet fog a vérpók,
pillangó szárad a lámpán,
megfogdosnád őket, tudom, de most aludj, kis bogaram!
Elszenderült a sok könyv is, lásd,
Vackort kilövi a vadász,
Kippkopp tavaszra kiszárad,
Kisvakondot ásóval kergetik,
Annipannira senki sem vigyáz,
a kuflik kupacát markoló hordja el, (kell az út),
Pettson Finduszt siratja, (autó alatt maradt…),
Laci helikoptere elszállt,
aludj te is, kis mazsolám!
Alszik a világegyetem, a falusi iskola és a te óvodád,
az asztronauta az űrállomáson is aluszik,
nem kergeti már a szökött levegőt,
a plüsstigris farkát gumi dinó ette meg,
éhes volt, de jóllakott végre, ő is alukál.
Szundít a vén platánfa körül a pisilés,
ágain kiszáradt varjú himbál,
nincs itt semmi látnivaló, hunyd le hát végre a szemed!
Eltűnt a Panadolból a cukor, multivitaminból sorra a betűk,
ujjlenyomat sehol, hiába keresné rendőr,
mert az összes az ágyad alatt bujkál, s ha nem alszol, rád mászik,
Aludj hát édes gyermekem!
Pihen a sakktábla, a parasztokat eladta
Rubik-kockának színekért,
cserébe diszkógömb lett,
Fekete Péter egy Lego-lánnyal összeállt
(vajon lesznek a gyerekeik?).
Alszik a sok törött, nem kért és vágyott játék,
két karácsony közt Jézuska elviszi dédmamát,
minek hát annyira várni? Aludj inkább, jó gyermekem!
Aludj szívem, csontom veleje,
kezedben hajam, lábad a nyakamon,
kényelmes neked? Akkor jó!
Csak aludj, kis vérszívóm, mindenem, porontyom!

További bejegyzések