a sok okos könyvön magamat átrágom
patkány a betonbunker falát
röpítnek engem
bombabiztos metaforák
mint agyvelőt halálos gázolás
de én szelíd vagyok
jóságos
mosollyal török be
minden ablakot
rohamkocsival üldözöm a délibábot
fekete tócsában szirénát látok
én kérem mindig szirénázok
lengetek papírzsebkendőt
gyűrött egyszerhasználatos lobogót
mert parlamenter vagyok én
békét kötök a horgolótűkkel
egy új élet kecsegtet engem
novaborral
és mégis élek oly bután
mint metán
hasonlítok a hasonlatokhoz
lincselés a kilincseléshez
olykor szeretném
analizálni a pszichológust
és meglincselni a tömeget egymagam
ehelyett ketrecben ülök
étlen-szomjan
mint kísérleti patkány
s a bő jutalom reményében
egyre csak nyomogatom a verspedált