A csontsíneken tovarobog a délután
bár a szemafor feketét jelez
A talpfákból kiálló szálkák
alkalmat adnak hasonlatra
rímre: távírópóznák
Szomjúságba torkolló folyó
üdülőtelepét látom:
alfa = juharfa
béta = langaléta
keressük deltát
a kiváló dolgozót
A kalauz megmutatja
tüdejében a kés helyét
Semmiség – mondja a belső rím miatt
mikor egy megriadt madár száll be
a csukott ablakon
Udvariasan végfácskákat ültetünk
a „kisgyermekkel utazóknak”
feliratú ülőhelyekre
majd a történet tengelyfonalát
kezdjük idegesen gabalyítani
További bejegyzések
Az elnémult múlt és a kimondott szó ereje
május 4, 2026
Szerkesztőségi hírek – 2026. május 3.
május 3, 2026