Hiányod ágyában fekszem
szemhéjaim elromlott redőnyök
nem tudok aludni
a Te ujjaiddal túr
hajamba az éjszaka
Végigtapogatom vágyaimat
még mindig Rád hasonlítanak
Miközben a centiméterek
közöttünk
kilométerekké nyújtózkodnak
felkelek
enni adok a madaraknak
hogy visszatérjenek
“megáldva és leköpve mindenütt” – Francois Villon: Ballada a senki fiáról Rád aggatják, és te magadra aggatod a címeket: munkatárs, apa, fiú, testvér, költő. A
Kicsim akár hiszed, akár nem, szó szerint azt hallottam, hogy van egy afrikai csigafajta, ami átrágja a betont is, állítólag az USA-ba is behurcolták már
színtelen aszott kezével fest szürkét és fehéret képmutató múlt határoz meg bús jelent s ringat mélykék álomba eltékozolt perceket özönvíz gyászos fátyolként takarja világ szennyét
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
