Czirják Béla: Az emeletes érzelmek tövében

Az emeletes érzelmek tövében
ez a Szerelem
lakatlan bontásra vár
Falai emlék-gerendákkal
vannak megtámasztva
különben maguktól leomolnának

Szobái üres vallomások
A bútorokat a szép szavakat
szertehordták

Függönytelen ablakain
Elromlott redőnyök

Ajtói nyitva felejtett ajkak
Kertjéből az ősz tövestől
tépkedi ki a virágokat

A kerítés is olyan mint egy
félig lehullott kar
melyben elvetélt az ölelés

Tatarozni kellene
de ehhez
egy vers kevés

További bejegyzések