Czingel Ádám: a szó megpihen

a mosolyodtól
nyugodtabb a lelkem
az ölelésbe
belefeledkezve

örökké vagyunk
ilyenkor napfény éri
a lombokat
és minden csók

egy boldogságfalat
mert megjöttél
és közös szívünk
miértünk dobog

reggel kávét főzök
magunknak, és
a kávéban szerelem-
cukor, szerelemtej

mint a fotók rólunk:
a napok is szépek lettek,
mert közös szívben
lakunk –, „szeretlek”

„én is szeretlek téged”
mellém fekszel
és a szó megpihen
puha homlokodon