Rohadt nagy fájdalom!
mondtam: Nem fogadom!
Nem fogadom, Nem akarom!
Nem. Kapkodom a drogért, a szerért.
Akár csak egy drogfüggő.
Az ágyban most heverészek, könnyű;
Az egész olyan nevetséges,
A saját farkam csak kergetem.
Nem akarok hófehér henteshez,
Sem a zöldmanó segédjeihez
Futni-futni-futni és koldulni:
Még akarok kicsit még élni-énekelni!
Mióta a pénz létezik drága komám.
Mikor az ember kotyvaszt kis iszókát,
Vagy bármilyen formában gyógy-szert,
Barátom, mi kísérletipatkány- meg
karban tartott örök betegek vagyunk.
(Kb ez történt a 60-as években az LSD
terjesztésnél is Kennedy elnök idején.)
Az egészben a legszomorúbb, hogy
pár ember covid idején, gondolta ezt
csak az oltással kapcsolatban,
De a gyógy-szerek nem azok!
Régen született drogfüggők vagyunk,
Hol jó, hol nem. Könnyű bábok vagyunk,
Szer’ gyárak vevőt gyártanak.
Szer’ gyárak vevőt gyártanak.
