Csiba Tamás: Félelem

Tekeredek takaróm alatt,
Kúszok-mászok ollóm mellett
És megvágtam ujjamat.
De én csak nézem, folyik.
Nem akarok ellene tenni semmit,
Meleg. Csepereg és az ágyam piros foltos,
Amilyen már a lemenő nap. Piros, homályos.

Félek. Hogy egy nap ismét gépláncon ébredek.

További bejegyzések