Majd szétvetik
a kegyes hazugság
színes virágai
hervadhatatlanok
szentelt vízben
rózsák kardvirágok
liliomok mint
félbevágott mondatok
szoba-börtönben
édes és keserű
álomba szenderítő
fáradt illatok.
Dominik már maga sem tudta, hányadik levelet írja barátja, Olivér helyett az elmúlt hetek alatt annak a lánynak, akit Olivér kiszemelt magának, de akit Dominik
Nem szakad. Napról napra erősebb szálak húznak földed belseje felé, átok súlyától szabadulván megelevenednek az ország szürke kővé változtatott szobrai, valahányszor napként tűnök elő, és
Járok az utcán, harangozom. Másodpercenként kong egyet bennem, kettőt, ha meghal valaki. Üvegcserepek ropognak a talpam alatt, törmelékeket rugdosok. Tűzeső elől futó katonák bámulnak rám.
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
