Csák Gyöngyi: UTÁNUNK IDŐ

Ígérem mindig
hangfoszlányokban követ
kezem melege

A szenvedélynek
mindvégig a képzelet
nyithatott utat.

Lepedőnkön így
a szerelmes biroknak
nyoma sem maradt

Viszem a harang-
zúgást, mint az imához
hívó szavakat,

Viszem a templom
szentjeinek képével
együtt arcodat.