Akár a búcsúzó madarak,
gondterheltek a születő mondatok,
élménykötegek, érzéscsomók
reszketnek gyenge szárnyukon.
Bár meg lehetne írni
az idegeikben verdeső időt,
hányan szelik át a tengert,
hányan tűnnek el jövőtlenül.
Ez nem az én történetem – szerencsére –, hallottam valakitől, aki olvasta már a neten. Állítólag így zajlott. Vagy másképp. Semmit nem változtat a lényegen.
– Csókolom, Ágika, tud ma fogadni? Kellenek a kezecskéi. – Négy óra, ha jó lesz, Gyimes úr… – Remek! Csókolom. És tudja… reziliencia… Ági elmosolyodott,
Fut-fut a Tizedes az orosz dzsip után, amelyen a többiek gerillaharcba indultak. Inkább mérsékelt harci tűzzel, mint rohamléptekkel, s ezért Tizedes utol is éri a
A honlapot készítette:
Promix Universal Kft.
