Gyönyörködhetsz
a rád hagyottból,
páraként gőzölög
a vígjáték és tragédia elegye;
a szépet s a nagyot, hiába adod
szavaidban a humor fekete.
* * *
Zárkózott kövek között
élsz húzva-halasztva,
Szezámja örökre becsapódott
hiába utaznál a múltba vissza
cifra nyomorúságot takargat
hangulatod leple.