Bozóky Balázs: Levél apámnak

Hűvös, novemberi reggel sétáltam
a tűző napon a bolt felé.
Eszembe jutottál, elmosolyodtam,
arcod szilajan villant elém.

Gondolataim tiszták voltak
mint a téli levegő ilyenkor.
Cipőm múlt emlékét taposta,
sáros faleveleket valahol.

Ott hevert az utcán négy penny,
mintha te küldted volna,
hogy vegyek magamnak valamit
a születésnapomra.

Fájón csörren a réz zsebemben,
nem elég semmire a boltban.
Képzelt ajándék, képzelt szeretet
együtt kacagnak pénztárcámban.

Cardiff, 2O14. november 24.