Átfirkált rossz vers?
Rímtelen, szagtalan, színtelen,
Hangtalan kézirat ez.
Pelenkában ázó hajnal,
A palack bor a szekrényben pihen.
Mi lenne, ha meginnám?
Változna valami?
Kétlem.
Negyvenkét évesen tanácstalanul ülök,
és a negyedik kávémat iszom.
A cigarettáról nem tudok leszokni.
Többet szívok annak ellenére,
hogy sokkal nehezebben jutok hozzá.
Két kiskorú gyermekkel
kihívás a dohány vásárlása.
Nem sóvárgok a mámor után,
inkább a szorongásomat próbálom oldani.
Bukowski versfordításaim töltöm fel a YouTube-ra,
mert kevés a munka, sok az időm.
Ha őt olvasom, kicsit én is ott vagyok vele
az őrült nőkkel, piával, viccelődve Los Angelesben.
A reggelek sűrűbbek.
Négy és fél éves kisfiam nem hajlandó felkelni.
Ma új trükköt vetettem be.
Epres kekszet adtam neki,
és a hatás nem maradt el.
Már korán reggel csiripelt,
mint a két fecske,
akik berepültek a gangos házunkba.
Tegnap azon tűnődtem,
hogy két fecske sem csinál nyarat.
Még mindig hűvös van reggelente, és
én mindig alul- vagy túlöltöztetem fiam
és magam.
Nyomasztóan monoton az életem
annak ellenére, hogy van két szép
gyermekem. Felnőttekkel alig beszélgetek.
Csak az óvónénikkel, a bolti eladóval,
a védőnővel és a doktornővel.
A lányom az anyja mélyzöld szemét örökölte.
A lehetőségekhez képest jól el tudom látni.
Gyakran cserélem a pelenkáját,
ha nem írok, beszélgetek és játszok vele.
Jó hallgatóság. Nem felesel és nem akar elnyomni.
Igaz, beszélni sem tud.
Kisfiam fukar, és nem hallgat rám egyáltalán.
Nem mos kezet, türelmetlen, nem együttműködő.
Nehezen értünk szót.
Kivéve, ha csokoládé vagy édesség van beígérve neki.
Konfliktusainkat nehezen tudom kezelni,
általában ilyenkor érzek késztetést arra,
hogy berakjam a hűtőbe azt a chardonnayt és belekóstoljak,
és feltegyek egy jó számot.
Zenét se hallgatok születésnapom óta,
akkor meghallgattam egy Jimi Hendrix albumot.
A gyerekek édesanyjának utolsó ajándéka volt az a bor.
Furcsállottam, mert már hónapok óta nem ittam semmit.
Készültem a kicsi születésére, és
jobbnak láttam kávéra cserélni a bort.
Sőt, még a kávét is elhagytam, három hónapon át
teáztam. Earl grey, zöld tea, egyebek.
A kutyát se érdekli a költészetem,
egy ideje a rímek és az elvont asszociációk eltűntek.
A válás, az új élet kezdete prózaibbá tette a lírát.
A gangos házban töltöm napjaim javát,
home office-ban dolgozva.
Sokat mosok, mindig tele a szárító, amit a gangra állítok ki.
Volt már alkotói válságom nem egyszer.
Korszakok vannak az életemben, melyek változásai
lineárisak. Egyenes arányban fejlődnek
az idő múlásával.
Sokk – néha az fog el, mikor újra olvasom
tíz-húsz éve keletkezett írásaimat.
A két fecske a gang közepére szállt,
és benéztek az ablakomon egy pillanatra,
amikor landoltak a poroló vasszerkezeten.
Lelkesen várják a nyarat.
Talán mi is eljutunk a Balcsira augusztusban a gyerekekkel.
Átfirkált rossz vers?
Rímtelen, szagtalan, színtelen,
Hangtalan kézirat ez.
Pelenkában ázó hajnal.
A chardonnay a szekrényben pihen.
Mi lenne, ha meginnám?
Változna valami?
Kétlem.