Borsos Renáta: Vágy-álomban

Míg nőttek az árnyak,
hibernált álomba
takartad a vágyat.
Ahogy télidőn a mormota,
ő is a monoton álom foglya.
Pilláin, ha rebben a szél,
ábrándléte éber tavaszt remél.
Érzi,
hogy a délibábcsók,
a fantomölelés
az ébrenlét mezején
hamvaiban porlad szét.
A pszeudóból valódit teremt.