Borsos Renáta: Metamorfózis

Ahogy a vér a testben,
úgy áramlik.
Ahogy az ér a szívben,
úgy lüktet
bennem a vágy.
Nincs már idő, sem tér,
csak az itt és most ér.
Hófehér vászon vagyok.
Erős anyag,
de átalakulok
az éj leple alatt.
Lágy selyemként
omlok alá a vágynak,
megadom magam hatalmának.
Fessen hát
színesre a tenyér,
mikor mezítelen
hátamhoz ér.