Borsos Renáta: leplezetlenül

aranyfényt hint rám ma
lelkem titkolt sugalma.
színevesztett tegnapok felett,
mint egy náthán átesett.
már napvitorlán nyújtózik a kertben.
széllel, éjjelente szökken.
olykor virradatnál
leplezetlenül előttem áll.