Borsos Renáta: Idő ormán lépked

Olyan, mint egy
lágy fuvallattal kergetőző tollpihe.
Anyaficakhoz bújik és
távolt tart tőle a félelem.
Könnyedségében komoly
törekvéssel mókázik.
Fakockákból tornyot épít és rombol,
képzeletbeli teát kispohárból kortyol.
Óriást játszik a csúszda tetején.
Mikor madárszárnyát az ég felé tárja,
apakézben lendül a világba.
Idő ormán lépked,
a múlhatatlan mozaikpillanatokat
magába záró,
sebes iramban serdülő
GYERMEKLÉLEK.