Összevissza ver a szívem
Nyugalmat alig remél
Csak ha itt vagy, s minden ízben
Átölelsz, mint fát a szél
Zúg a fejem, mint a tenger
Nem őrzi már lábnyomod
Résre nyitott két szememben
Tükörképed láthatod
Nincs különbség semmi köztünk
Egyszer élünk, s meghalunk
Azt esszük meg, amit főztünk
Attól lesz, ha lesz bajunk
Van mennyország, meg van írva
És már itt miénk lehet
Miért vinnénk le a sírba
Ütemtelen szíveket
Tiszta fejjel lapot kezdünk
Ami nem kell, rá se fér
Csak az lesz rajt, miért küzdjünk
Ölelkezve, mint a szél
