Bognár Barnabás: Háromszög

Én
jövök s
te szegény,
te a megtörött,
némán nézel felém,
hisz nyelved megkötött
és sólyom lábad oly nehéz,
hogy csak szemeiddel üldözöd
homályos célocskáidban a reményt.
Sápadt vagy, szíved bal szegletén
és nappalod s éjszakáid között
fagyos sóhaj dördült belém
és vergődött vergődött,
amint az éj peremén
a jól elrejtőzött
porörlemény
mögött a
fény.