Kéz az égben, véremmel clause de culpabilité,
győzni jobban meggondolva nem is akarok.
Ajkamon casus belli vallomás siklott
nem is olyan rég. Most már csak harmat mosolyok.
Tulajdonképp küzdünk mi még, de már elég
a reggeli rutin belenyugvó hűségével csinálni,
csak mert így szoktál meg. És majd lágyan fogok
megsemmisülni benned, a minden utáni
meddő vidéken. És csak harmatmosolygok.
Épp, mint első lépéseid Penrose-tábláján.
Nem számít, hogy azóta eltelt egy háború.
S nosztalgiázom ellőtt végtagjaim látványán.
- Varju Zoltan
